Kb
2 hete új vérnyomás csökkentő gyógyszert kaptam, ráadásul meg is fáztam
de kutya módon. Azóta folyamatosan öklendezek és hányok, felváltva a
legváratlanabb pillanatokban. Mint kiderült, a gyógyszer mellékhatásait
élvezem.
A mai nap is így kezdődött, így fekve töltöttem szinte a délelőttöt.
Elővettem ezt az új kis projectet, fotót alapján készítettem ceruzarajzot. Mivel a gépi hímzés, tűzés- azt sem tudom a mi hivatalos neve :(- olyan idegen nekem mint egérnek az korcsolya, kézzel hímzek.
Egyszerű
kis öltések, viszont már most beleszerettem, és nagyon nagyon élvezem
ahogy Szotyikám kis pofija születik a kezem alatt. A fotón a mai néhány
órás munkámat láthatjátok.
Lentebb pedig... nos ilyen kínok közt élek én, négyen- öten fetrengünk az ágyamban :)
Az utolsó kép pedig egy lesifotó. Az én nagy böszme Bogyókám ennyire szerelmesen bújik a pótapja karjaiba minden nap.
Dorombol és dagasz, miközben a kardigánt szopogatja.
No comment.. lehet őt nem imádni?? :))))